Alaprajz első lecke - a fej rajzolása Seny módra

Ha képregényt akarunk rajzolni, akkor nem árt, ha nem csak hírből ismerjük az anatómiát – ugyanis nagy szükségünk van rá. Persze egy-egy figura lerajzolásához nem szükséges orvosi szinten bevágni egy anatómiai atlaszt, de kétség kívül hasznos, ha minél jobban ismerjük az emberi test felépítését, így némi gyakorlás után referencia anyag nélkül is képesek leszünk megmozgatni karaktereinket.

Amit elsősorban leszögeznék ezzel a tutoriallal kapcsolatban az az, hogy nem vagyok profi. Nekem is vannak gyengeségeim anatómia terén, és azt hiszem ahhoz, hogy rajzkészségünket ezen a területen is fejleszteni tudjuk az első szükséges lépés, hogy beismerjük, hogy nem fogunk tudni mindent fejből lerajzolni, és kőkeményen tanulni és gyakorolni kell az épkézláb rajzok érdekében. Manapság a legtöbben ha mangát akarnak rajzolni rögtön a kedvenc figuráikat kezdik el rajzolgatni, majd utána a saját karaktereiket – én sem voltam ezzel máshogy, és voltaképp nincs is ezzel baj – viszont ha élethű és hihetően mozgó karaktereket akarunk rajzolni elkerülhetetlen, hogy mélyebben elmerüljünk a valós testszerkezetekben.

Szerencsére ma már rengeteg segítséget találhatunk a témához, különböző anatómia atlaszok, rajzsegédletek és referencia tárházak. Ezeket tanulmányozva könnyen gyakorolhatjuk az emberi test rajzolását, és ha már kellő tudást sajátítottunk el visszatérhetünk a képregény világába, és mangásíthatjuk ismereteinket. Ezt a lépést igazából mindenki a saját stílusa szerint fogja megtenni, úgy érzem fölösleges lenne azt csépelni, hogy nagyszemkisorrdarászderék és a többi mangás sablon, amit az emberek imádnak ismételgetni ha „manga-anatómiáról” van szó  - ezek szerintem leginkább sztereotípiák, tehát nem feltétlenül kell követni. Úgy alakítsd át a karaktereidet mangafigurákká, hogy a legjobban, legegyszerűbben le tudd őket rajzolni, hiszen ezt a folyamatot több százszor, ezerszer meg kell majd ismételned a képregény rajzolása során.

Ahogy azt láthatjátok, én is egy egyszerűbb stílust alakítottam ki magamnak, ami jól passzol a shounen-beállítottságú történeteimhez, és könnyen reprodukálható. És mivel én ennek a stílusnak vagyok az űzője, nem kívánok olyan elcsépelt dolgokat bemutatni, hogy hogy rajzoljatok tányér-shoujo-szemeket, mert nem érzem helyénvalónak, hogy olyat „oktassak” amihez nem sok közöm van. Ezért úgy döntöttem, hogy a saját stílusomra fektetem a hangsúlyt és ezen keresztül mutatom be nektek a „manga-anatómia” alapjait.

1.       Fej

Szerintem ez az első, amivel mindenki megpróbálkozik, hiszen a fejet tartják a legegyszerűbb résznek a testben, ami valahol kézenfekvő is, hiszen nincsenek rajta ujjak, lábak és egyéb bosszúságot okozó függelékek, amik szeretik megkeseríteni a kezdő rajzolók pályafutását. Jöjjön tehát az én módszerem:

·         kezdésnek egy lehetőleg szabályos kör (persze az enyém se az, tehát érdemes gyakorolni a köröket is vagy ha szuper precízek akartok lenni használhattok körzőt is XD) ez lesz a fejformánk alapja

·         felezzük el egy függőleges vonallal, ami lefele fusson ki a körből, kb. akkora távolságban, mint a kör vízszintes fele – hogy megkönnyítsétek a dolgot, megfelezhetitek a kört egy vízszintes vonallal is

·         most van egy vonalunk három egyenlő részre osztva. A fentről második vonaltól húzzunk mindkét oldalt egy lefelé beljebb tartó ovális vonalat a legalsó vonalig – ezzel megvan a teljes fejformánk

·         most felezzük meg egy-egy segédvonallal a második és harmadik, illetve a harmadik és a negyedik vonal közti teret, vízszintesen

·         A második vonalon helyezkednek el a szemöldökök, a harmadikon a szemek alsó része (stílustól függően a szem kitöltheti akár az egész 2. és 3. vonal közti helyet, vagy akar még lentebb is terjedhet, ilyenkor a szemöldök helye is módosulhat kicsit); a 4. vonal ad helyet az orrnak, míg az ötödiken a száj található, a 6. vonal pedig az áll csúcsa

·         a fülek teteje a 2. és 3. vonalköz fele, míg az alja a negyedik vonal, vagy egy kicsivel a fölött

·         a nyak vastagsága minden esetben az adott karakter fizikumától függ, lehet egészen vasta, a fülek tövétől induló vagy egész vékony is, de arra figyeljünk, hogy sose legyen vékonyabb, mint a két szem közti távolság

·         Ahhoz, hogy felrajzoljuk a karakter haját minden esetben érdemes megjelölni a koponyán a hajzat forgóját vagy választóvonalát. Ennek a karakternek az esetében én egy választóvonalat jelöltem be a koponyán, a tincsek jó része ebből a pontból ered majd, mondhatjuk úgy is, hogy ez a hajszálak csomópontja

·         és voltaképp ennyi is volt egy egyszerűbb random fej

És akkor most nézzünk egy fokkal nehezebb nézetet, a profilból rajzolt fejet:

·         első lépésünk itt is egy kör természetesen

·         a második lépés, hogy a kört elfelezzük egy vízszintes vonallal, majd ennek a vonalnak a nézés irányával megegyező végéből húzunk lefelé egy ugyanilyen hosszúságú függőleges vonalat, pont úgy, hogy egy egyenlő szárú háromszöget kapjunk(persze nem kell szögmérőzni vagy ilyesmi, szemmértékre legyen egyenlő és kész)

·         most felezzük el a kört egy függőleges vonallal, ami addig érjen, mint a háromszögünk függőleges szára, és kössük össze őket egy vízszintes vonallal

·         húzzunk a kör aljára is egy vízszintes vonalat, majd felezzük el ez a vonal és a körfelező vonal közti távot egy újabb vonallal, így kapunk összesen 4 segédvonalat

·         most elkezdhetjük felvázolni az arc formáját. Az első segédvonal jelzi a homlok homorulatát és egyben a szemöldökök helyét is, majd a második segédvonalnál ez az ív visszaér a függőleges arcsegéd vonalunkig. a 3. vonal jelzi az orr helyét, ennek formája és mérete megint csak stílus függő, én itt egy hegyesebb fajtát választottam. Az orr alatt egy elforgatott M szerű alakban rajzoljuk fel az ajkakat, a lényeg, hogy a felső ajak mindig legyen nagyobb az alsónál, ha nem is nagy mértékben. A száj elhelyezkedéséhez nem rajzoltam ugyan segédvonalat, de ha nagyon akarunk, akkor a harmadik és a negyedik segédvonal közti távot osszuk fel három egyenlő részre, és a száj kb. a táv egyharmadánál lesz. A 4. segédvonal az állvonallal esik egybe, ez a karakter arcszerkezetétől függően lehet íveltebb, rövidebb, vagy épp eltérő szögű is.

·         a 2. segédvonalra kerülnek a szemek (illetve jelen esetben csak a szem, mivel csak egy látszik). Ügyeljünk arra, hogy profil nézetből a szem formája is megváltozik, a szemből nézet ovális formájától eltérően itt inkább egy háromszög alakú formát kap a szem, és a szemgolyó minden esetben kapjon ívet, hiszen egy golyóról van szó, nem sík formáról.

·         A fülek elhelyezéséhez használjuk az 5. segédvonalat, azt ami függőlegesen elfelezi a kört. Ez a vonal és a kör nézés irányával ellentétes legszélső pontja közt húzzunk egy függőleges felező vonalat, és ahol ez a vonal elmetszi a 2. segédvonalat az lesz a fül tetejének helye. Az alja a szemből nézettel megegyezően az orr vonala.

·         Az állcsont kiinduló pontja szintén a 3. segédvonal, a fül tövéből ered és szinte egészen az áll hegyéig tart. Persze vegyétek figyelembe, hogy a fül alatti szöge, és a hosszabb vonal szöge a karakter típusától változik, egy lány esetében ez egy szinte törés nélküli íves vonallá is változhat.

·         A haj berajzolása itt is ugyanúgy a legegyszerűbb, jelöljük be a segédpontot vagy vonalat, és ebből eredeztessük a tincseket

·         És már kész is a profil fejünk (megjegyzés – az áll 4. segédvonala és az átlós állvonal közti részt mindig árnyékoljuk)

Nos hát ez lenne az én módszerem a fejek rajzolására. Persze azt mondanom se kell, hogy én már a segédvonalak nagy részét nem használom, mert idővel és gyakorlással az ember megtanulja szemmértékre is behelyezni az orrot, szájat szemet, fület, de amíg gyakoroltok, érdemes használni őket, mert az ember szeme gyakran csal. Ellenőrzéskor én is sokszor berajzolom utólag a segédvonalakat, hogy lássam tényleg jók-e az arányok. Továbbá minden esetben tartsátok szem előtt, hogy ez nem könyvszerű előírás, csupán az én módszerem, amivel a legkönnyebben meg tudom rajzolni a saját karaktereim fejét. Lehet, hogy a Te stílusod eltér ettől és akkor bizony kísérletezni kell a saját arányaid megtalálásához. A lényeg, hogy sose féljünk visszanyúlni az alapokhoz, ha kell igenis méricskéljük a segédvonalakat, vagy vegyünk elő egy valós emberi fejről készült képet, és annak az arányai alapján dolgozzuk ki a manga stílusunkat.