• Név: Hanasaki Ayumi (ejtsd: Hanaszaki Ajumi)
• Kor: 16
• Születésnap: augusztus 21.
• Magasság: 161 cm
• Haj: vörös
• Szem: kék
• Speciális: tűz saigami

Ayumi a történet női főszereplője, legtöbbször az ő kommentálásával folynak az események. Eredetileg egy átlagos japán gimnazista, de mindez egy csapásra megváltozik, miután megkapja élete első levelét édesapjától, aki már vagy 12 éve elhagyta a családjukat. Ayumi, maga sem tudja, hogyan vagy miért, de egy véletlen baleset folytán egy idegen világban köt ki. Ám szerencséjére nem marad egyedül, hamar barátságot köt egy helybéli fiúval, Seannal, és az ő segítségére támaszkodva próbál hazajutni. Ellenben a dolog nem ilyen egyszerű, senki sem tudja a választ, így a lány kénytelen az épp nagy utazásra induló Seannal és barátjával, Reijivel tartani. Így akarva akaratlanul is egy olyan utat választott, ami örökre megváltoztatja az életét...

Ayumi elég zárkózott, félénk, és történet elején valóban kissé szerencsétlen és előszeretettel borul ki az új világ számára megrázó eseményeitől. Ám, azon a bizonyos éjen, amikor kiderül, hogy valójában ő maga is saigami, egy csapásra minden megváltozik. Felmerül benne, hogy talán mégsem olyan idegen neki ez a hely, úgy érzi, tartozhat valahová, életében először barátokra talál, és képes lesz megnyílni mások előtt.
A kezdeti esetlenségét hamar felváltja egyfajta eltökéltség, ami a célja elérése felé vezeti, és ezzel rendkívüli kitartásról ad tanúbizonyságot. A történet elején még sokkal zárkózottabb, nem engedi, hogy ez az új világ egybefolyjon saját belső környezetével, és inkább magába folytja problémáit, mintsem, hogy segítséget kérjen, mondván eddig is megoldott mindent egyedül.

Ayumi voltaképp egyedül nőtt fel. Az apja elhagyta, az anyja éjt nappallá téve dolgozott a megélhetésért, és ez a fajta félárvaság túlságosan zárkózottá tette. Nem tud barátokat szerezni, vagy közel kerülni másokhoz, még csak fizikálisan sem. Persze ennek ellenére mindig azt próbálja mutatni, hogy egyedül is megvan, meg tudja oldani egymaga is a problémáit, de időről időre rá kell döbbennie, hogy túlságosan is magányos, és szüksége van törődő társakra, akiket beengedhet elefántcsonttornyába.

Ayumi a fiúkkal ellentétben nem rendelkezik világmegváltó álmokkal, a történet elején az elsődleges célja a hazajutás volt, azonban az idő múltával ez úgy tűnik, egyre kevésbé számít, és a hazaút kutatása helyett egyre inkább belebonyolódik ennek a világnak az ügyeibe. Valójában, az egyetlen dolog, amit igazán szeretne, még ha nem is nagyon beszél róla, az, hogy megtalálja édesapját.

Egyéb információk:

Horoszkóp: oroszlán; Kínai: kecske

A karakter rajzolásáról: Ayumit rengeteg szempontból nehezebb megrajzolni, mint a fiúkat, bár szerintem ez főként annak tudható be, hogy kezdetben mindig csak sónen sztorikban gondolkodtam és ehhez passzolóan mindig csak srácokat rajzoltam. Tulajdonképpen Ayumi az első lány karakter, akit sikerült épkézláb összehoznom. Továbbá rajzolás közben mindig oda kell figyelnem arra, hogy ne mozogjon olyan dinamikusan, mint a fiúk, hanem sokkal sutábban és érződjék, hogy sokkal törékenyebb, de annyira esetlennek se akarom rajzolni így nehéz eltalálni az arany középutat. Egyébként a mimikát tekintve Ayumit könnyebb amolyan melankólikus arckifejezéssel megrajzolnom, mint vidáman, úgyhogy ez irányban még komoly csatákat vívunk. XD

A legnehezebb dolog a karakterben: Ayumit más karakterekkel ábrázolni. Mármint itt most nem arra gondolok, hogy nem tudok mellé mást rajzolni a képkockába, hanem a másik szereplőkkel való testi kontaktust. Ha megfigyelitek eddig nem sok olyan kép volt amiben Ayumi hozzáér vagy közeledik egy másik karakterhez, leszámítva a Daisuke nyakába való vetődést és Reijit. Ez persze nem azért van, mert nem tudom úgy megrajzolni, hogy máshoz érjen, hanem egy kis mélylélektan az egész. Mivel Ayumi magányosan, barátok és szinte család nélkül nőtt föl, elég zárkózott típus, aki nehezen nyílik meg mások felé, ezért az is nehézséget okoz neki, hogy egyáltalán fizikálisan közelebb kerüljön másokhoz. A valóságban is, ha megnézitek, vannak emberek, akik egyfolytában valaki más nyakába lógnak (szószerinti értelemben) és vannak megint mások, akik egyszerűen nem, vagy csak nehezen tudnak közeli testi kapcsolatba kerülni másokkal. Hülye dolog, én már csak tudom, de ezt a bogarát Ayumi tőlem „örökölte”, szándékosan, mert egyébként, ha a dolog macerásságát leszámítjuk nagyon érdekes szemléltető eszköz arra, hogy lássuk, hogy Ayumi ki felé hajlandó megnyílni, mennyire és miért.

Zeneszám, amit Ayumihoz tudok társítani: Within temptation - Somewhere